Rólunk mondják

Híres tudósok, akik állítják hogy a Magyarok földönkívüliek:
- ENRICO FERMI olasz atomfizikus (1901-1954): Amikor Fermit megkérdezték, hogy hisz-e az űrlakókban, azt válaszolta: „Már itt vannak, és magyaroknak nevezik őket!”
- ISAAC ASIMOV (1920-1992) scifi író: „Az a szóbeszéd járja Amerikában, hogy két intelligens faj létezik a földön: Emberek és magyarok.”
- NICHOLAS LEZARD – The Guardien (2004): „A magyarok tulajdonképpen nem is földi lények, hanem egy szuper-intelligens földönkívüli faj, amelynek sikerült egybeolvadnia az emberiséggel, s csak műveik zsenialitása és nyelvük teljes érthetetlensége árulja el őket.”
- GRIM JAKOB (1785-1863) az első német tudományos nyelvtan megalkotója: „A magyar nyelv logikus és tökéletes felépítése felülmúl minden más nyelvet.”
- Sir BOWRING JOHN (1792-1872): „A magyar nyelv messze magasan áll, magában. Egészen sajátos módon fejlődött, és szerkezetének kialakulása olyan időkre nyúlik vissza, amikor a legtöbb európai nyelv még nem is létezett. Önmagában, következetesen és szilárdan fejlődött nyelv, amelyben logika van, sőt matézis, erő, a hangzatok minden hajlékonyságával és alakíthatóságával. E nyelv a nemzeti önállóság, a szellemi függetlenség legrégibb és legfényesebb emléke… A magyar nyelv eredetisége még ennél is csodálatosabb tünemény! Aki megfejti, isteni titkot boncolgat, annak is az első tételét…”
- KRATZ S. GROVER (1931-2002) amerikai antropológus: „A magyarországi magyar nyelv ősisége ugyanilyen meglepő lehet… átmeneti kőkori nyelvnek tartom, mely megelőzi az újkőkor kezdetét… a magyar az összes helyben maradó európai nyelvek közül gyakorlatilag a legrégibb…”
- ARNALDO DANTE MARIA NACCI, az Olasz Kultúrintézet igazgatója (2006): „…a magyar nyelv nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem üzletel, nem ad nem vesz el senkitől. Míg más országokban a nép formálja a nyelvet, addig itt a nyelv formálja a magyarokat. Azt hiszem, hogy a magyar nyelv a világörökség része is lehetne, mert tiszta nyelv. Semmilyen más nyelvnek nem sikerült tulajdonképpen behatolni és idegen kifejezéseket ráerőltetni…”

„Mind az egész földnek pedig egy nyelve és egyféle beszéde vala. Ímé e nép egy, s az egésznek egy a nyelve, és munkájának ez a kezdete; és bizony semmi sem gátolja, hogy véghez ne vigyenek mindent, amit elgondolnak MAGUKBAN.”
Forrás: Enigma tv

Piaristák az űrben

A Budapesti Piarista Gimnázium diákjainak tudományos projektje a sztratoszférában. Az eszköz Tihanyból indult, 25 km magasságig jutott és repülése során nagyjából 100 km-t sodródott. További információk a Piaristák Az Űrben facebook oldalon:

KÉPes anyanyelvünk

Mondja a magyar: KÉPes vagyok rá, KÉPesség, KÉPtelenség, KÉPez és KÉPző, KÉPlékeny…
A magyar KÉPekben beszél, és a szóT(Ő)Öveket KÉPzőkkel, TOLDalékokkal és RAGokkal felÉPíti, és ha egy-egy szónak megnézzük a gyökerét, tövét, azt a pár betűs alapszót amiből az a szó felépült, akkor sok-sok szó lenyűgöző festménnyé válik.
Ha az iskolákban valóban a magyar nyelvet tanítanák, akkor azt is elmondanák a gyerekeknek, hogy mi képekben gondolkodunk és képekben beszélünk, és a gyerekek élveznék az órákat, élveznék a nyelvünket, mert önmaguk vennék észre hogy valóban természetes módon mennyire képekben beszélnek. Persze ez más nyelvekben is előfordul, de azt gondolom hogy nem ilyen mértékben, aminek az az oka (mármint hogy a magyarban ez sokkal jobban megvan) hogy nyelvünk a logikai rendszere mellett képalapú, azaz hogy mi eleve képekben gondolkozunk.
Csak vegyünk elő egy könyvet, és úgy olvassuk hogy ezeket a képszavakat keressük benne. „A szomszéd HAJLÍThatatlan, nem MÉRLEGel, és MEREVen RAGASZkodik az ÁLLÁSPONTjához (ÁLLÁS és PONT), de BEFOLYásos ember és a KAP(O)CSolatai RÉVén, KÉPes bármit ELÉRni.”

Lehengerlő, elégedett, simulékony, gördülékeny, nekem szegezte a kérdést, hajlott rá, gyenge lábakon áll, szétszórt vagy és szedd össze magadat, szöget ütött a fejébe… mind-mind gyönyörű képek, vagy mennyire árulkodó képeket látunk, ha a mindennapokban használt képzőket elvesszük, és a megmaradt szótövet önmagában nézzük:
ÁLLÍTólag, MELL(É)esleg, TÉNYleg, FŐleg,
IRodalom, BIRodalom, SÉRelem, ÉRTelem, FÉLelem,
ÁLLÍTmány, ALKOTmány, TÁKOLmány, ÉLmény, SÜTemény, HAGYomány,
USZoda, IRoda, SÜTöde, KÖTöde,
JÁRda, ÓVÓda, BÖLCSŐde,
USZály, OSZTály, RELYTély, VESZély,
FÜGGvény, JELvény, RELYTvény, SZABvány.
FOKozatos, LÉPCSŐzetes, IRTÓzatos,
BÉRenc, KEDVenc, KÉJenc, KÉNYenc, FEGYenc,
MENNYezet, KÖRNYezet, FALazat, ALÁzat,
TOJás, LAKás, RAKás,
BILLentyű, SARKantyú, FOGantyú, PÖR(Ö)Gentyű,
NAGYszerű, EGYszerű, SPORTszerű,
FÜGGöny, HOR(O)Gony, MOZD(UL)ony,
ALAPos, ÜRes,
EREDet, VISELet,
és sorolhatnánk a végtelenségig.

Bármerre nézünk, mindenhol képek sokaságát látjuk, és ha valaki egy értelmes szövegkörnyezetben használ egy addig nem használt képzett szót, például ha a SÜTödében SÜTeményt SÜTnek, akkor a KÖTödében KÖTeményt KÖTnek, tehát mondhatjuk hogy a pulóver az más szóval kötemény, azzal egy új szó születik meg, és ha valaki így kezdi el figyelni a nyelvünket, az olyan szóláncotokat és szóbokrokat is fog találni, amik sokkal többet megértetnek az emberrel mintha az pusztán csak néhány szó lenne. (Persze, tudom hogy a sütödében kenyeret sütünk, és a sütemény meg a cukrászdában készül...)
Nézzük végig például ezt ahogyan fokozódik: ZENDÜLés, LÁZadás, FELKELés, FORRadalom. Vagy milyen sokatmondó szavak:  A magyar nyelvben az ŰR az ÜRes, melyik nyelvben mondják még így, és hol szótöve a VILÁG a VILÁGít és a VILÁGos szavaknak, és még AJÁNl, AJÁNlat, AJÁNdék, IMÁD, IMÁDság, IMÁDkozik, HASZON, HASZNos, HASZNál, vagy mint régen (sajnos ma már nem nagyon) a fiú először UDVARolt a lánynak, mielőtt összeHÁZasodtak volna, amihez megKÉRte a kezét, és a fiúból (VE)VŐlegény lett, a lányból meg MEN(N)Yasszony, az ESKÜvő egy MENNYegző, aminek a vége egy LAKodalom lett, mert immár összeHÁZasodtak. A FIÚból FÉRFI lett, FÉRFIÚ, azaz FÉRJFIÚ, és a nő az ő FELEsége azaz életének a másik FELE lett, majd SZÜLőkké váltak, amikor a nő megSZÜLte az első gyermeküket, aki megSZÜLetett; és van-e még más nyelv, ahol a testvér az TEST és VÉR, a FIVÉR az férFI és VÉR, a NŐVÉR az NŐ és VÉR, az unokatestvérek meg UNOKAként TESTVÉREK, és hány nyelv van még ahol meg TUDnak KÜLÖNböztetni IDŐsebb és FIAtalabb testvéreket?

...szerű

Nyelvünk egyik érdekes képzőszava a „szerű”, a módosító hatása: „Majdnem pontosan olyan, ahhoz nagyon hasonló”. Ezt bármilyen főnév vagy melléknév után odatehetjük és értelmes szót kapunk (egy házszerű épületet láttam, aminek zöldszerű színe volt), vannak közöttük olyanok is amik kissé furán hangzanak, de ha egy-egy ilyen szóalkotás jól hangzik és értelmes szövegkörnyezetben van, akkor az a szó önálló életre kel, valamint amelyiket sokszor használjuk, azt az idő olyannyira önálló szóvá teszi, hogy észre sem vesszük hogy az egy a „szerű”-vel képzett szó, mint például „egyszerű” vagy „nagyszerű”. Ez is egy folyamatosan bővülő bejegyzés lesz, pillanatnyilag 20 szó szerepel a listában, és *-gal jelöltem a már önálló szóvá lett szavakat.
1. ÁlomSZERŰ 11. SokkSZERŰ
2. CélSZERŰ* 12. SorsSZERŰ
3. EgySZERŰ* 13. SportSZERŰ*
4. ÉletSZERŰ 14. StílSZERŰ*
5. JogSZERŰ* 15. SzakSZERŰ*
6. KorSZERŰ* 16. SzámSZERŰen*
7. KözépSZERŰ* 17. SzükségSZERŰ*
8. NagySZERŰ* 18. TénySZERŰ
9. NépSZERŰ* 19. TervSZERŰ
10. PánikSZERŰen* 20. TörvénySZERŰ*