Quo vadis Homo Hungariqus 14. (Az igazi okok 2.)

Az előző „Homo Hungariqus” bejegyzésben a magyar történelem elmúlt bő egy évezredének pár tragédiájának a valódi okairól írtam, azt ami a háttérben volt, ami az igazi oka volt a dolgok rossz kimenetelének. Most egy másik - sokkal kézzelfoghatóbb - okról ejtek néhány szót, ami miatt a Kárpát-medencét mindig szét akarták szedni külön-külön kisebb országokra. 
Ez az ok az, ami önmagában ennek a blognak is a neve, címe: Magyar elmék”. Azt hogy a magyarok gondolkodásban (azaz észben) felülmúlnak más népeket, és ezt csak azok nem hajlandóak elfogadni, akik elvakultan gyűlölnek minket és/vagy mérhetetlenül műveletlenek. A mi gondolkozásban való eredményeink kézzel foghatóak minden olyan esetben, ahol különböző nemzetek tagjai mérik össze tudásukat. Nincs ebben semmi különös, egyik nép ebben, másik nép abban jobb, egyik szorgalmasabb, a másik kitartóbb, a harmadik meg ügyesebb...
De emiatt az elmében való kimagasló képesség miatt, nagyon sokan félnek tőlünk. Öntudatlanul, ösztönösen, vagy tudatosan, mindegy; és ha a magyarok egy országban és szabadon élhetnének, akkor annak pár év alatt   kézzelfogható eredménye lenne. Nekünk nincs szükségünk más népek elnyomására és kihasználására a boldogulásunkhoz, ezt csak azok teszik, akiknek nincs más eszközük, mint az erőszak és mások kihasználása.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése